Ilidža
Lakossága 47 654 főt tesz ki. Ezzel a főváros elővárosai közül a legnépesebb, és egyúttal az ország hetedik legnépesebb városa.
A fővárostól 10 km-re délnyugatra, vonzó természeti környezetben fekvő város a szarajevóiak kedvelt kirándulóhelye.
A mai Ilidža elődjét az oszmán időkben alapították (maga a szó törökül meleg forrásokat jelent). A település néhány, 15. és 16. századi, török stílusú háza a mai napig áll.
Az osztrák-magyar korszakban (1878-1918) a település iparosodott és felvette az Európában megszokott városképet. Vasút is épült, a meleg fürdőkben kikapcsolódni vágyók számára pedig luxusszállodákat húztak fel, amellyel Ilidža nemcsak fontos várossá, hanem a Habsburg Birodalom egyik elegáns fürdőhelyévé is vált. A kommunista Jugoszlávia időszakában számos panelépület nőtt ki a földből.
1990 előtt a várost főként bosnyákok (43%) és szerbek (37%) lakták. Az 1995-ös Daytoni békeszerződés a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak juttatta, amely a szerb lakosság nagy részét Ilidža elhagyására késztette. A szerbek helyére bosnyák menekültek érkeztek.
Térkép - Ilidža
Térkép
Ország - Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina zászlaja |
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
BAM | Bosnyák konvertibilis márka (Bosnia and Herzegovina convertible mark) | KM or КМ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
BS | Bosnyák nyelv (Bosnian language) |
HR | Horvát nyelv (Croatian language) |
SR | Szerb nyelv (Serbian language) |